Lépésről lépésre – Veled vagyok!
Díjmentes 15 perces egyeztetés
Így dolgozom
Nem a problémával kezdem. A gyermekkel kezdem.
Először megismerjük egymást, majd együtt keressük meg, mi segíthet neki abban a helyzetben, ami most nehéz.
Nem azzal kezdünk, hogy mi a baj.
Fontos, hogy a gyermek először biztonságban érezze magát, és azt tapasztalja meg: ő sokkal több annál a nehézségnél, ami miatt hozzám érkezett.
Beszélgetünk, játszunk, választunk, rajzolunk vagy olyan könnyed feladatokat próbálunk ki, amelyekben megmutathatja magát.
Nem várom el tőle, hogy egy számára idegen felnőtt előtt rögtön beszéljen arról, ami a legnehezebb neki.
Először kapcsolatot építünk.
Egy nehézség mögött sok minden lehet.
Megnézzük együtt: Mit érez? Mit gondol ilyenkor? Mit jelez a teste? Mitől fél? Mire lenne szüksége ahhoz, hogy könnyebb legyen?
Ha például egy gyermek dolgozat előtt nagyon izgul, nem állunk meg annál, hogy „ne izgulj”.
Lehet, hogy azt gondolja: „El fogom rontani.” Vagy: „Mi lesz, ha csalódást okozok?”
Esetleg érzi, hogy fáj a hasa, gyorsabban ver a szíve, vagy már előző este elkezd aggódni.
Ha megértjük, mi történik vele, már könnyebb azt is megtalálni, mi segíthet neki.
A Szupererőmben a szupererő nem varázslat.
Egy megtanulható és gyakorolható készség.
A „félek megszólalni” mögött lehet: bátran kezdeményezni.
A „kiborulok, ha hibázom” mögött: egy hiba után is tovább próbálkozni.
A „nem tudom elkezdeni a tanulást” mögött: önállóan megtervezni és elkezdeni a feladatot.
A „teljesen elönt a düh” mögött: észrevenni, mi történik bennem, és megtanulni megnyugodni.
Nem azt keressük, mi a baj a gyermekkel.
Azt keressük, mit lenne jó megtanulnia ahhoz, hogy könnyebb legyen neki.
Nincs egyetlen módszer, amely minden gyermeknél ugyanúgy működik.
A célhoz választjuk az eszközt – nem fordítva.
Használhatunk például:
Van, akinek könnyebb beszélni. Más inkább választ egy kártyát, rajzol vagy eljátszik egy helyzetet.
Van olyan gyermek, akit az fog meg, ha rögtön kipróbálhat egy konkrét technikát.
Nem a gyermeket igazítjuk a módszerhez.
Az eszközt választjuk a gyermekhez.
A foglalkozás nem csak arról szól, hogy beszélgetünk arról, ami nehéz.
Gyakoroljuk is azt, amit később egy valódi helyzetben használhat.
Ha például dolgozat előtt izgul, kipróbálhatunk olyan módszert, amellyel már előző este vagy aznap reggel felkészítheti magát.
Ha nehezen kezdeményez másoknál, szerepjátékban kipróbálhatjuk, mit mondhat.
Ha a hibázást viseli nehezen, gyakorolhatjuk, hogyan álljon meg, hogyan nyugtassa meg magát, és hogyan próbálkozzon újra.
Így az új készség nemcsak egy jó gondolat marad. Használhatóvá válik.
A 45 perc számomra nem ér véget az ajtóban.
Azt szeretném, hogy a gyermek minden alkalom után vigyen magával valamit, amit később a saját életében is használni tud.
Lehet ez egy gyakorlat, amit használhat, ha izgul; egy mondat, ami segít másképp gondolkodni; egy konkrét eszköz, például tervező, kártya vagy mini feladat; vagy egy új reakció, amit már biztonságos helyzetben kipróbáltunk.
A cél nem az, hogy mindig szüksége legyen rám. Hanem az, hogy egyre gyakrabban jusson eszébe:
„Ezt már ismerem.”
„Van eszközöm hozzá.”
„Meg tudom próbálni.”
Amit elő tud venni egy nehéz pillanatban.
Ami segíti abban, hogy másképp tudjon reagálni a helyzetre.
Kártya, tervező, vizuális segítség vagy otthon kipróbálható feladat.
Hogy amitől eddig félt, azt biztonságos helyzetben már egyszer megpróbálta.
Semmi baj.
Nem várom el, hogy egy gyermek az első találkozáskor megnyíljon.
Először ismerkedünk, játszunk, és hagyom, hogy a saját tempójában kapcsolódjon.
Nem a megnyílást szeretném kierőltetni.
Olyan helyzetet szeretnék teremteni, amelyben biztonságosabbá válhat megnyílni.
A gyermek támogatását egy háromlábú székhez hasonlítom. Mindhárom fontos része a folyamatnak.
Szülőként te ismered legjobban a gyermekedet. Én nem a helyedre szeretnék lépni.
Egy másik nézőpontot, figyelmet és új eszközöket tudok hozzátenni ahhoz, amit otthon már adtok neki.
Nincs olyan előre meghatározott számú alkalom, amely után egy nehézségnek „meg kell oldódnia”.
Van, amikor néhány találkozás és egy jól megtalált eszköz sokat ad. Máskor több időre és gyakorlásra van szükség.
Ha pedig azt látom, hogy a gyermek nehézségéhez más típusú szakmai segítségre lenne szükség, ezt őszintén jelzem a szülőnek.
A Szupererőm nem diagnosztika és nem pszichoterápia.
Az első lépések
Egy rövid, 15 perces konzultáción átbeszéljük, miért keresel segítséget, és hogy a Szupererőm megfelelő lehet-e gyermeked számára.
Ismerkedünk, kapcsolatot építünk, és elkezdjük megérteni, mi lenne az, amin ő szeretne változtatni.
Megkeressük azt a készséget és azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek neki a hétköznapokban.
45 perces egyéni foglalkozás5–12 éves gyermekeknekSzemélyesen Nyíregyházán vagy online9 000 Ft / alkalom
Díjmentes 15 perces egyeztetés